A nagy kérdés ~ Mi leszek, ha nagy leszek

Tuti, hogy mindenkit kérdeztek már erről. Még óvodában is. Ilyenkor a kislányok, kisfiúk mind olyanokat mondtak, hogy "űrhajós, meg autószerelő meg állatorvos", és "táncos, meg énekes, meg óvónéni". De ezek még sose voltak komolyak. Az emberek még iskolás korunkban is kérdezgették... Az az igazság, hogy én még csak ötödikes vagyok, de nekem mégis vannak elképzeléseim. Nem tudom, hogy mennyire komoly-e... én írni szeretnék. Mármint író szeretnék lenni.

Kis koromban ilyen kis történeteket írtam, ilyen kis cukiságokat, pl. katicákról... írtam képregényt, és beszámoztam minden lapot, ha jól emlékszem, száz felett lehetett... de tök csúnya volt, mert akkor még se írni, se rajzolni nem tudtam rendesen... Később, a Szeleburdi család inspirációjával megírtam az első regényemet, egy naplóregényt. nem mondom, elég béna lett... tavaly fejeztem be az első jelentősebb regényemet, ezt egy tanárom is megtekintette, anyukám is oéldául... Nekem is tetszett. Most már van több befejezetlen regényem, kb. 2, nem mondom, hogy ezek biztos komolyak lesznek, de hátha... na mindegy.